Képregényként dolgozták fel a migrációt az agorások

Képregényként dolgozták fel a migrációt az agorások

Az interjút teljes egészében a www.kemma.hu-ról vettük át.
A Vértes Agorájának két munkatársa részt vehetett a StoryBorders című közösségszervező tréningen. Egyikükkel, Matkovits Leával beszélgettünk a képzésről.
 
– Mi volt a tréning célja és témája?

– A tréning neve StoryBorders 2 – történetmesélés grafikus módon. A képzés érdekes formában dolgozta fel azt a kérdést, hogy mit jelent az olyan országok számára a határ, amelyeket közelről érint a migráció kérdése. Macedóniából, Bosznia-Hercegovinából, Görögországból, Olaszországból és Magyarországról érkezett 14 fiatal közösségszervező munkatárs. A tréning témája a migráció, a népvándorlás volt, ki hogy éli meg és milyen javaslataik vannak erre a helyzetre. A tréning a Xena Centro Scambi e Dinamiche Interculturali szervezet nevéhez fűződött, amelynek már nagy tapasztalata volt hasonló képzések lebonyolításában.

– Információk képekben?

– A feladatunk azt volt, hogy képi formában mutassuk meg a véleményünket. A mintát megmutatta egy olyan újságíró, aki járt Szíriában és Dél-Törökországban, videókat készített narratíva nélkül, vagyis csak képi formában közölte és osztotta meg velünk azokat az információkat, amelyeket fontosnak tartott, hogy tisztán, képekben láttassa az ottani helyzetet.

– Mi volt a tréningen a feladat?

– A padovai Becco Giallo szerkesztőség több képregényt megjelentetett már. A képregénykészítő tréner, Claudio Calia sokat segített abban, hogy magunk is elkészítsük a saját képregényünket. Minden téma feldolgozható! A mostani tréning csúcsa is a saját képregény elkészítése volt. Saját történetét dolgozta fel mindegyik résztvevő. A tréningen valamennyiünknek néhány oldalas képregényben kellett bemutatni, elmondani a véleményét: azt kellett a képek nyelvén megfogalmaznunk, hogy nekünk mit jelent az ország határa. A tréner segítségével a képregényeket ki is állították a galériában.

– Mennyire népszerűek a képregények?

– A képregény nem csak azt jelenti, amit megszoktunk. A képregény nem csak Garfieldről és más hősökről szól: a mostani tréning is megmutatta, hogy minden téma megfogalmazható a képek, képsorok segítségével. Ezek mind valós helyzeteket dolgoznak fel és információkat mutatnak be képi formában. A tapasztalatok szerint a fiatalok könnyebben átélik és befogadják a vizuális anyagokat.

– Miként lehetne értékelni a tréninget? Mi a tanulsága?

– Arra jöttünk rá a többi résztvevővel együtt a szerkesztők közreműködésével, hogy nincs abszolút igazság, sokféle igazság létezik. Az a jó, ha elfogadom, hogy másnak is lehet igaza, egyéni nézőpontja, csak más az ő szempontjuk. Ezt aztán a fiataloknak szóló tréningen is feldolgozhatjuk, bemutathatjuk.

Céljuk az arany középút
A tatabányai közösségszervezők a közelmúltban töltöttek néhány napot a régi olasz egyetemi városban, Padovában. A szép történelmi település belvárosa lenyűgöző a régi egyetemi épületeivel, hangulatos köztereivel, de már érezhetők a változások. A magyar és a Balkánból érkezett résztvevőknek feltűnt: sok fekete fiatal őgyeleg az utcákon, parkokban. A legtöbben úgy szereznek pénzt, hogy kerékpárokat lopnak és eladják őket, vagy a boltok előtt kéregetnek, a tulajdonosok nem kis bosszúságára. A helyiek, még a segítő céllal alakult civil szervezetek is igyekeznek segíteni a valóban rászorulókat, a családos menedékkérőket, de megóvnák az európai értékeket is. Ez a kettősség jellemzi az olaszok hozzáállását, hogy megtalálják az arany középutat.