“Szép csendben” folytatódott a Magyar Filmnapok az Agorában

“Szép csendben” folytatódott a Magyar Filmnapok az Agorában

A Magyar Filmnapok újabb vetítésére is megtelt az Agora nagyterme, s a nézők bizonnyal nem bánták meg, hogy ezt a programot választották kikapcsolódásként. A Szép csendben című dráma is azok közé a filmek közé tartozik, amelyek után az ember még napokig gondolkodik, bizonyos jeleneteket, elhangzott mondatokat újraértelmez. Nagy Zoltán filmjénél minél tovább érlelgetjük ezeket, annál erőteljesebben körvonalazódik, milyen zseniális alkotásról van szó.

Adott két ember, akik magukban hordozzák a művészléttel járó érzékenységet és sebezhetőséget. Egyikük egy – a nőiségét még éppen csak felfedező – figyelemre, melegségre és megértésre vágyó tinédzser. Másikuk az ő 60 éves – mindenki által tisztelt és szeretett – mentora, akit megérint a lányból felé áradó rajongás. Mély és árnyalt lelkiviláguk a történet során „szép csendben” bontakozik ki: jó és rossz egyaránt. Az egymáshoz fűződő viszonyukat még sejtelmesebben tárja elénk a rendező. Jóformán csak az ambivalencia nevesíthető. Egy idő után a nézőből nyomozó lesz, figyel minden apró jelre, minden egyes szóra: megpróbálja tetten érni a „bűnöst”. Ebben a mellékszereplők szegődnek társául: a kolléga, a fiú, a növendék, a feleség. Valamennyien másként reagálnak, mást gondolnak, mást hisznek (el). S ez a kulcs: a nézőre van bízva minden, aki, ha jól figyelt, csak abban lehet biztos, hogy a téma nagyon sokrétű és bonyolult.

Kulisszatitok: a filmeket az Agora munkatársai közül többen nem, vagy nem csak munka miatt nézzük végig. Szinte mindig megbeszéljük, milyennek találtuk az éppen vetített alkotást. Ezt a filmet legott – álltó helyünkben – 30 percig elemeztük (csak azért ennyi ideig, mert különben ránk zárták volna a házat): egymás szavába vágva – no nem udvariatlanul, inkább csak izgatottan – számoltunk be egymásnak arról, mit gondoltunk és éreztünk a vetítés alatt.

A film további erősségei közé tartozik, hogy az elhangzó zeneművek gyönyörűek: időnként egy koncertteremben érezhetjük magunkat, s ezen felül is mindenből zene és ritmus árad. Máté Gábor játéka miatt külön is érdemes megnézni (akár újra!). S nem utolsó sorban az alkotók finom eleganciával bizonyítják be, hogy a pattanásig feszített erotikának semmi köze a genitáliákhoz!

Mozis sorozatunk február 3-án zárul, a FOMO – Megosztod és uralkodsz című film vetítésével.