Petőfi, az ember: gyarló, makacs, zabolátlan szabadságvágyó | A Petőfi Klub októberi programjai

Petőfi, az ember: gyarló, makacs, zabolátlan szabadságvágyó | A Petőfi Klub októberi programjai

Petőfi Sándor – a nemzeti irodalom és a magyar romantika egyik legnagyobb hatású alkotója – már-már mitikus hős. Rövid élete, az azt meghazudtoló költői termékenysége, halálának körülményei, s nem utolsó sorban a kollektív tudatba épült sorai teszik őt azzá.

Mindössze 26 évet élt, s ennek csupán az utolsó harmadában alkotott, ám ez elég volt ahhoz, hogy halhatatlanná legyen. Ő az a költő, akitől nagy valószínűséggel minden magyar ember tud idézni, s hazánkban talán nincs is olyan település, amelyen ne viselné közterület a nevét.

Rengeteg „adatszerű emlékünk” van róla: családjáról, iskoláiról, szerelmeiről, útkereséseiről, a kor legnagyobbjaihoz fűződő barátságairól. Tudjuk, hogy megjelenése mérföldkő volt, s egyszersmind új fejezetet nyitott a magyar irodalomban, mégis felmerül a kérdés: ismerjük-e igazán Petőfit, az embert? Mert a mitikus hősökről – főleg több emberöltő távlatából – lehámlik emberi voltuk. Még úgy is, hogy legbelsőbb érzéseiket – gyönyörű, lírai sorokban – nyomtatva őrizzük.  

Pedig korának igazi lázadója ízig-vérig ember volt: gyarló, makacs, zabolátlan szabadságvágyó, de ugyanakkor példátlanul szorgalmas és tudatos, ha költői tehetsége – főként önműveléssel való – kiteljesítéséről volt szó.

1849. július 31-én, Fehéregyháza határában Petőfi Sándor honvédszázados, a márciusi ifjak egyik vezéralakja elesett, hogy Petőfi, a forradalmár költő mindörökre itt maradjon!

Születésének bicentenáriumát két éven át tartó programfolyam ünnepli országszerte, demonstrálva, Petőfi mennyire élő és mai, s – nem utolsó sorban – emberi. Tatabányán az Agora működteti a kapcsolódó, ún. Petőfi Klubot, s szervezi a helyi eseményeket.

2022 októberében Bánhidán, a Puskin Művelődési Házban két program is megvalósul mindezek jegyében: 7-én megzenésített versátiratokkal Honfi Imre Olivér és Petrovics Panka duója, 10-én a tankönyvekből kimaradt színes, humoros, – a költőről árnyaltabb képet festő – előadással Zsille Gábor idézi meg Petőfit.