Kis titkok, szabadon értelmezhető igazságok | Véget ért az idei Nyáresti vetítések című sorozatunk

Kis titkok, szabadon értelmezhető igazságok | Véget ért az idei Nyáresti vetítések című sorozatunk

Nyári mozis sorozatunk idei záróprogramja egy hűvös péntek estére esett, így a Titkok és igazságok című francia vígjátékot az Agora falai között, a nagyteremben vetítettük. A megtörtént eset ihlette filmből ugyan túl nagy titkok nem derültek ki, s az igazságok is szabadon értelmezhetők maradtak, megtekintése mégis szórakoztató kikapcsolódásnak bizonyult.

Egy meglehetős kényelemben és langymeleg középszerűségben élő család élete radikális fordulatot vett, miután a férj, Frédéric motorbaleset következtében elveszítette a látását és kognitív képességei is csorbát szenvedtek. A történet akkor indul, amikor a család már túl van a nehezén, s az új rutinokkal ügyesen megoldja a nem éppen hétköznapi feladatokat, problémákat. Ennek mozgatórugója Béatrice, a cseppet sem heroikus, de annál inkább praktikus és életigenlő feleség, akinek még arra is futja az erejéből, s az ambíciójából, hogy regényt írjon. A család és környezete megváltozott életéről szóló könyvet azután kézhez kapják a közeli barátok, akik lázasan próbálják azonosítani saját magukat a történetben. Ez többé-kevésbé sikerül is, ám nem találunk olyan karaktert, aki elégedett lenne regénybéli önmagával, s szinte kivétel nélkül mindenki csak a személyére vonatkozó kritikát tudja kiolvasni a sorok közül. A méltatást nem ismerik fel, az összefüggéseket nem látják. Reakcióik komikusak és egy kicsit bosszantóak. Mindebből Frédéric kimarad, s majdnem irigylésre méltónak hat látszólagos szabadsága, amit az önkontroll hiánya ad számára: felfal mindent, amit kiszagol, s kimond mindent, amit gondol, s ha úgy tartja kedve, útnak indul, mit sem törődve a rá leselkedő veszélyekkel.

A film végén aztán az alkotók felmentenek mindenkit, mert ott van mindannyiukban a legfontosabb – közös – tényező: a szeretet, az odaadás, és a beteg ember iránt érzett felelősségtudat.

S nem utolsó sorban, egy villanás erejéig megmutatkozott a filmben egy bátor kinyilatkoztatás arról, hogy a nem konvencionális kapcsolatok olykor nem szétzilálják, hanem éppen egyben tartják a családokat, s hogy létezik az a fejlett érzelmi intelligencia – s olyan feltétel nélküli szeretet! –, amely felismeri ezt. S mindezt egy addig tipikus anyósként ábrázolt mellékszereplő egyetlen lefegyverző megnyilvánulásaként…

A közönséget – amely soraiban minden korosztály fellelhető volt – köszönet illeti a sorozat iránt tanúsított kitartó figyeleméért, igényességéért, s persze a jelenlétéért. Az idén őszön is újabb filmekkel várjuk Önöket. Kövessenek minket: https://avertesagoraja.hu/blog/tag/filmvetites/