Csányi Sándor talán nagyon is jól érti, hogy miért nem érti a nőket…

Csányi Sándor talán nagyon is jól érti, hogy miért nem érti a nőket…

Csányi Sándor Hogyan értsük félre a nőket? című egyszemélyes vígjátékával először 2019 októberében lépett fel Tatabányán, az Agora színpadán, s túlzás nélkül állítható: sikere rekordokat dönt. A darab, amely sokkal inkább dramatizált stand up, a párkapcsolatok  mindennapi kommunikációs buktatóiról, az együttélés szépségeiről és nehézségeiről szól. Csányi Sándor ezt nyolc különböző karakter megformálásával – nagyon szellemesen, de színészi eszköztára drámai részét is felvillantva – mutatja be. A közönség általános reakciói – kedves összekacsintások, „magunkra ismertünk” csókok – jól illusztrálták, milyen pontosan fogta meg mindezt a népszerű színművész, aki maga írta és rendezte a darabot. Ahogy a címe is ígéri, ez a vígjáték elsősorban a női szeszély, a férfiak által nehezen követhető – de nagyon is koherens! – logika, a következetességet hézagosan felmutató cselekedetek karikírozásával szórakoztat, egyszersmind alkalmat teremt szembesülni saját esendőségünkkel, s meglátni annak humoros oldalát. S ezt a felszabadító érzést eddig mind a 15 (igen: tizenöt!) tatabányai előadás alkalmával megtapasztalhatták a jelenlévők.

Férfi és nő hétköznapi kis civakodásai, s az azok mögött megbújó kölcsönös értetlenség a többség számára ismerős, az előadás egésze maga az azonosulásélmény. A női lét ösztrogéntól terhelt ciklikus érzelmi hullámvasútja szemben a férfiaknak osztályrészül jutó egykedvű, sztoikus rendíthetetlenséggel.

Minderről így vallott Csányi Sándor abban az interjúban, amit készítettünk vele, a hallatlan siker kapcsán:

Ez a férfi-nő téma azért jó, mert mindenkit érint és a befogadásában nincs különbség aszerint, hogy kinek milyen a vagyoni helyzete vagy az iskolázottsága például. A művészet lényege, hogy foglalkozzon azzal, ami minden emberben közös.

A feleségek időnként megőrjítik a férjüket és fordítva. Lehet, hogy azalatt is, amíg a színházi előadásra készülnek, egymás idegeire mennek. Aztán viszontlátják magukat a színpadon és azt is látják, hogy még másik 600 embernek is „aha-élménye” van.

S hogy a darab épít-e sztereotípiákra és általánosításra? Igen, épít rájuk. De ez semmit nem von le az értékéből… hisz’ akinek nem inge, nem veszi magára… de azért többségében mégis az „öltözködés” a jellemző, könnyes – kifejezőbb, irodalmi szó híján – röhögés közepette.

Az érdeklődés pedig nem szűnik. Három évvel az első tatabányai előadás után, 2022 októberében – tizenötödször is – telt ház, s változatlanul lelkes közönség fogadta Csányi Sándort, aki talán nagyon is jól érti, hogy miért nem érti a nőket…